- Az nem lesz jó! - mondta a göndör hajú férfi a vele szemben ülő, kopottas gúnyájú idegennek.

- Simán kiszúrják, hogy valami nincs rendben. Annyian vannak a nyakamon a konyhában, hogy nem tudom feltűnés nélkül megcsinálni. A galóca még elmegy, mert az csak másnap kezd el hatni, de ez az ólmos izé elég gyorsan hat, és hiába édes, a kóstolók ki fogják szúrni. Menj vissza a hajóra, és olyat hozzál, amit a nyilaitokhoz használtok. A nagybátyám volt Tungerben, és hallotta az ojgunoktól, hogy milyen hatásos az a holmi. Ha az Almaiaknak van, akkor nektek is van, igazam van?

- Nem vagyok biztos benne, íjakat mi nem nagyon használunk, csak a gorgóiak. De megkérdem a kapitányt. Az biztos, hogy régen használtuk, az egyik dédapám egy ilyen nyíltól halt meg. Ha van, akkor a kapitány tud róla.

- Rendben, akkor holnap a piacon találkozunk.

- Ha megvan az anyag, megvan már terved, hogy hogyan csinálod?

- Van, de ezt még nem szeretném elmondani.

- Ahogy gondolod. Akkor térjünk rá a kimentésedre. Mikor tudsz a legkorábban elszabadulni a palotából?

- Éjfélkor tálaljuk fel az utolsó fogást. Ezután még szoktak kérni édességeket, meg gyümölcsöt, de ezt nekem nem kell mindenképp megvárnom. Kiadom az inasnak, hogy figyeljen a vendégekre.

- És hogy akarsz kijutni a palotából?

- Nem gond. Ismernek az őrök, kiengednek. Simán megmondom nekik, hogy megyek aludni. A kikötőben találkozunk.

- Rendben, ez nem lesz gond.

- Meg kell valljam, eléggé borsózik ettől az egésztől a hátam.

- Erre most mit mondjak? Aki szelet vet vihart arat. Te meg nem ingyen csinálod.

- És honnan a francból tudjam, hogy nem vertek át?

- A tempik megmondták, hogy náluk van a pénzed, nem? Mi nem tudjuk azt visszaszerezni, számunkra az már elveszett pénz. Mi kockáztatunk többet, nem te. Egyébiránt meg gondolj arra, hogy mi történt a családoddal.

- Értem én amit mondasz, de azt is tudom, hogy számotokra az lenne a legkényelmesebb, ha szépen elpatkolnék, hogy ne maradjanak tanúk.

- Tévedsz. Hajnalban mindenki tudni fogja, hogy mi állunk az egész mögött, ez része a tervnek. Nem fűződik hozzá érdekünk, hogy eltüntessünk.

- Mindenesetre remélem nem sértődtök meg azon, hogy teszek néhány intézkedést arra az esetre, ha esetleg átvernétek.

- Nézd, nem igazán látom mit tehetnél, de tedd amit jónak látsz. Nekünk az kell, hogy az a tucat mocsadék meghaljon, kerül amibe kerül. Nekünk is lesz B tervünk.

- Rendben. Mikorra tudjátok hozni az új anyagot?

- Találkozzunk ugyanitt egy hét múlva.

- Itt leszek.

A kopott ruhájú férfi felállt az asztaltól, és kiszólt a helyiség előtti halárusnak.

- Azt a két murénát is rakd be fiam a szakács úr kosarába. Nyélbe ütöttük az üzletet!