1611. b.i.  Makita Schulz a "Koca" kereskedelmi űrhajó kapitánya felfedezi az E23Z3UL4 szegmensben a "Lyukat". Nyberg elsőtiszt az űrhajó kompjával behatol a járatba és vissza is tér belőle. Az információt továbbítják a Béta Lauri-ra, onnan pedig az összes emberek lakta világra.

1609. b.i. A Béta Lauriról három űrhajóból álló expedíció indul a Lyukhoz. A hajók neve: Tartály, Mindentlátó és Krokodil. A Mindentlátó tudományos felszereléseket visz magával, a Tartály a hosszútávú ellátmányt, a Krokodil fegyvereket. A három hajó többször is belép a lyukba ott méréseket végez, majd visszatér a lyuk szájához. Ezután sorbarendeződve, kommunikációs távolságban egymást követve mélységi behatolást végeznek, és egy másik galaxisba jutnak át. A galaxis helyzete a Tejútrendszerhez képest nem meghatározható. A Mindentlátó és a Krokodil ezután egy közeli naprendszert látogat meg, ahol mintát vesznek egy aszteroidából. Megállapítják, hogy a galaxis ugyanolyan anyagokból épül fel, mint a Tejútrendszer. Visszatérnek a Lyukhoz, ahol a Tartály csatlakozik hozzájuk, és ismét belépnek a Lyukba. A Béta Laurira visszatérve megállapítják, hogy a Lyukban, illetve a Lyuk túloldalán történt idő a Tejútrendszerből megfigyelve lényegesen rövidebbnek tűnt.

1608.b.i. Expedíciók indulnak a Lyukhoz a Tercius-ról, a Thorus-ról, a Kappa Tauriról  a Hakuról és a Szegletről. Ezek mindegyike lakhatóvá alakítható világokat talált az Overhole Galaxisban.

1607.b.i. A Szegletből származó Sirály és Teknős hajók megtalálják a Rezesnek elnevezett naprendszer, Földhöz hasonló méretű - először Homokvilág  névre keresztelt - bolygóját. A bolygó egykor közelebb keringett Napjához, ezért nem volt található rajta víz. Légköre nitrogénből és széndioxidból állt ekkoriban, mágnesessége a földiének háromszorosa. Átmérője a földének kilenctizede, azonban jóval nagyobb vasmaggal bír, ennek köszönhető az erős mágneses tere. 

1600.i.b. Terraformáló flotta érkezik a Rezes rendszerbe és haladéktalanul megkezdik a rendszer külső vidékein található jégaszteroidák megindítását a Homokvilág felé. Kialakítják a szektorfelügyeletet a Rovott kisbolygón, és telepítik a szektoroperátort.

1591.i.b. Az első jégaszteroida becsapódások a Homokvilág felszínén.

1502.i.b Az utolsó indukált jégaszteroida becsapódás a bolygón. Összesen 14211 becsapódás történt. A bolygó felületének több mint négyötödét víz borítja. A bolygó keringési ideje az irányított becsapódások következtében 29 órára csökkent. A bolygón három kontinens alakult ki, kettő az északi féltekén, egy a délin, ez utóbbin található a bolygó déli pólusa. A felszíni hőmérséklet közel 100 celsius fok. A bolygón telepítésre kerülnek az első extremofil baktériumok.

1500.i.b. A szomszédos Varu naprendszerben megkezdődik az Abeba bolygó kolonizációja.

1457.i.b. A Homokvilág ege kitisztult, az átlaghőmérséklet 60 celsiusfokra süllyedt.A sarkokon megkezdik az oxigéntermelő mikroorganizmusok telepítését. A Rovotton a kiszolgáló személyzet létszámát 30-ra csökkentik.

1421.i.b. Az ideális oxigénszint beállítása végett a naprendszer peremvidékeiről reduktív összetételű aszteroidákat állítanak ütközőpályára.

1409.i.b. Megérkeznek az első aszteroidák a Homokvilág közelébe. A becsapódás előtt az aszeroidákat apró darabokra robbantják.

1379.i.b. Az egykori Homokvilág felett kék lett az ég. Az óceán átlagosan ezer méter mély.

1326.i.b. A bolygó légkörében 15%-osra nőtt az oxigéntartalom. T